Viszlat Mianmar :)

Az idoutazasnak ezennel vege :)

Probaltam olyan cimet adni ennek az utolso blogbejegyzesemnek ami talalo es probalja elmondani egy szoban a fel evunket amit itt toltottunk Azsiaban, Mianmarban.

Lassan de biztosan elerkezetunk a 6. honaphoz vagyis a hazamenetelunkhoz. Egyszerre orulunk a hazamenesnek es ugyanakkor kisse szomoruak is vagyunk. Tapasztaltunk sok jot es nekunk kellemetlen dolgot is.

Hianyozni fog az emberek kedvessege es jokedve, illetve segitokezsege. Akarhanyszor vasarolni megyek majd ruhauzletbe eszembe fog jutni a Yangonban toltott ido, amikor ha beleptem egy uzletbe korulbelul oten alltak korem es lestek minden keresemet, ez neha mar idegesito is volt, de ez a nep ilyen, segitokesz. Ritkan mondtak kereseinkre nem-et, lehetett szo barmirol, alazatosan (amit a vallasuk valt ki beloluk) mondtak, hogy igen, megcsinaljuk, megnezzuk, elrendezzuk es sajnos neha ez kudarcba fulladt mert nem tudtak vegrehajtani, de a "nem" szot ritkan mondjak ki.

Ami gyakran okozott nekunk fejfajast az az, hogy kevesen tudnak angolul, illetve aki tud az sem a legjobban, igy a vasarlas neha nehezsegeket okozott, hiszen nagyjabol semmi nem olyan mint barmelyik mas Europai orszagban. A fuszerek es az az alapanyagok is masok, es mivel burmaiul van a felirat szinte mindenen ezert nem volt konnyu dolgunk. Neha meg a taxisoknak is kezzel-labbal kellett mutassuk amerre el akartunk menni, meg akkor is, ha tudtuk pontosan a celallomas nevet - valahogy sehogysem akartak megerteni. Es ami sokszor idegesito volt, az az, hogyha nem uzletbe mentunk hanem peldaul piacra vagy akarmilyen utcai kis bodehoz vasarolni valamit magunknak, feher, kulfoldi embereknek az arak neha magasabbak voltak mint a helyieknek. Volt olyan is, hogy kollegakkal vetettunk meg ezt-azt mert olcsobban jott ki.

Osszessegeben volt reszunk sok joban es rosszban is egyarant, de azert termeszetesen a jo dolgok vannak tobbsegben. Sok kellemes emlek amire majd visszagondolhatunk otthonrol. Viszont a nagy dugo es a forgalom egyaltalan nem fog hianyozni, es az sem amit lattunk nagyon sok utcan, vagyis a higienia teljes hianya. Ezt en nagyon nem szerettem itt, porban-piszokban elnek, de elfogadom, hogy ilyenek, hiszen ez az itteni eletstilus nagyjabol. Egyszeruen elnek, egy egyszeru kis bambusz hazikoban, aram es civilizalt tisztalkodasi lehetosegek nelkul. Idovel ez valtozni fog. Remelem.

Aki jartasabb abban, hogy egeszsegugyileg melyik orszag milyen kockazatokkal jar, az tudja, hogy az Azsiaba utazoknak ajanlanak vedooltasokat, de nem koteleznek ra. Mi is beoltattuk magunkat, igy a fel ev alatt NEM volt semmilyen problemank az egeszsegunkkel. Szerencsere.

Az teny, hogy sok elmennyel terunk haza, jobban megtanuljuk majd becsulni a dolgainkat es az ertekeinket. Ez a Mianmarba utazas sokat talalt meg elenk, alkalmunk volt tengerparta menni, vizum-frissiteskor pedig ket masik orszagot is meglatogattunk: Tajfoldet (Bangkok) es Malajziat (Kuala Lumpurt) - kulon elmeny volt mindegyik kis kirandulas.

Ezeket a sorokat szantam befejezeskeppen. Rendkivul orulunk ennek a lehetosegnek, de ideje van hazamenni. Hosszu (repulo) ut var rank Nagyvaradig, szoval utazasra fel!

Koszonom, hogy eddig is olvastatok a Blogomat :)

Thingyan Festival - avagy Uj Ev Mianmarban

Mint ahogy azt mar tudjuk Mianmarrol, Buddhista vallasu orszag, ezert nem sok unnep egyezik meg a kereszteny vallasu orszagokeval. Szoval itt Mianmarban aprilis kozepen elkezdodik egy 10napos unnep, amit a burmaiak Thingyan Fesztivalnak, a kulfoldiek inkabb egyszeruen csak Vizfesztivalnak neveznek.

Ezalatt a 10 nap alatt unnepelik az uj evet es a megtisztulast, tehat onfeledten locsoljak egymast. Ezeken a napokon podiumokat allitanak fel a fobb utakon es par mellekuton is, amik ontozocsovel vannak ellatva, minel surubben, hogy nagyobb legyen az unnep "aterzese", vagyis tobben es nagyobb mennyisegben tudjanak locsolkodni.

Ezek mellett sok maganember is kiall a haza ele, kisebb-nagyobb bodonokbol kimeritik a vizet es ugy locsoljak az arra jarokat. Van aki vederrel, csuporral, mindenfele palackkal, vizipisztolyal, de van olyan is, aki magasnyomasu vizes csovel probalkozik. Szoval a fesztival menete a kovetkezo: a felallitott podiumokra felmennek az emberek  es az ontozocsovekkel locsoljak az elottuk elhalado autost, biciklist, gyalogost akik persze szivesen veszik a koszontest, hisz nekik ez a megtisztulas unnepe. Az uj ev. Ilyenkor senki nem fel attol, hogy vizes lesz a ruhaja vagy elkenodik a sminkje vagy netan a hajat rontjak el a vizzel.
Altalaban nagyobb terepjaro-szeru autokra gyulnek ossze a fiatalok, de akar az idosebbek is, de ilyenkor mindenki minel kijebb akar kerulni, hogy minel tobb vizet kaphasson, tehat a csomagtartotol kezdve a tetoig - mindenhonnan emberek csungnek, es korbejarnak annyi ilyen podiumot amennyit tudnak.

 Megallnak elottuk es az emberek locsoljak oket, mikozben hagyomanyos es modern zenere tancolnak. Nagyon szep es erdekes tud lenni ez az unnep. Csak sajnos evrol-evre a reszegedo fiatalsag elrontja kicsit az osszhangot.
Van aki gyalog vag neki ezeknek a locsolkodasoknak, mivel autoval elegge lassan lehet haladni, van aki biciklivel. Egyszoval mindenki onfeledten es teljes odaadassal adja at magat ennek az unnepnek.

Termeszetesen mi is reszt vettunk, ketszer is. Az elso nap biciklivel vagtunk neki, persze nem tudtuk meg akkor, hogy mennyire lesz itt locsolkodas. Mire hazaertunk mar vilagossa valt: uton-utfelen, nyakon, arcba, vagy ahol ertek, oda ontottek a vizet. Ezt az unnepet nem igazan ussza meg senki sem szarazon. Mi nagyon elveztuk, sokan meg le is intettek minket az ut szelere, hogy locsoljanak meg minket es persze mi orommel alltunk meg nekik mivel a 38-40fokos melegben amugyis jol esik a husito viz. Sokszor meg megallitottak minket, hogy hadd locsolhassanak le, aztan boldog uj evet kivantak, megkoszontek, hogy megengedtuk, hogy lelocsoljanak, es mehettunk is tovabb.
A kovetkezo nap egy 5-6 fos barati tarsasaggal vagtunk neki a viz unnepenek. Ok elvittek minket a tradicinalis unneplesre es a modern unneplesre egyarant. Ezalatt csak annyit kell erteni, hogy volt egy parkocska ahol tradicionalis zeneket enekeltek es ugy locsoltak egymast es volt egy nagyobb park ahol viszont a ketto keveredett. De volt lehetosegunk ott enni is vagy beulni egy husito italra.
Igen, ez a burmaiak nagy unnepe - vidamsag, sok-sok viz, etel-ital, tanc es jokedv - a Thingyan Fesztival. Boldog Uj Evet!

Ami Yangonrol kimaradt

Sok szepet es jot irtam mar a blogomban, am de vannak itt negativ tenyezok is, amelyek a helyieknek elegge termeszetesek de nekem vagy barmelyik mas nem azsiai embernek akik itt elnek Myanmar korul, kicsit zavaro.

Kezdenem azzal ami szamomra fontos, am az itteni helyi embereknek nem ez van az elso helyen: a higienia - avagy egy magyarazat a sok kozul, hogy miert nem latni sok oreg embert itt Myanmarban.

Hihetetlen, hogy a higieniat nezve az elvarasaik nagyjabol 0. Koszosak, szemet kozott elnek, egy egyszeru hazban ahol talan van bevezetve viz. Ha nem akkor furodnek ahol tudnak. Nagy resze az embereknek nem is vedekezik a fertozesek ellen. A gyerek ott jatszik a porban aztan nyalja a kezet. De ez nem csak a gyerekekre igaz, sajnos sok felnott sem figyel oda. Az utcan fozik az eteleket kozvetlenul az ut menten ahol kocsik szaza folyamatosan veri fel a port ami raszall az etelre, ennel mar csak az a legundoritobb es legelviselhetetlenebb (szamomra), hogy barmilyen nyers hust ugyanugy kitesznek az ut menten egy olyan asztalra ami ket arasznyira van a poros, foldes uttol es egesz nap ott all a melegben (meleg alatt ertem a 35-40 fokot).

Aztan pedig jon az ehes ember, ramutat egy tetszoleges husdarabra, mely jobb esetben le van takarva egy (lyukas) haloval, de barmilyen fertozes, betegseg konnyen kaphato el igy ezek utan nem meglepo, hogy Myanmarban keves oreg ember el. Mire elernek az 50-60 elet evet az emberek 70%-a elhalalozik kulonbozo betegsegben.

Persze tisztelet a kivetelnek mert ugye van belole itt. Csak mivel sok ember el itt Yangonban nagyon sok cselekszik rosszul. Ezzel szembe aki odafigyel az nem eszik ilyen utmenti helyekrol. Nem iszik a masik utan a poharbol es elofordul az is, hogy egeszsegugyi maszkot hordanak azert h elkeruljek a kocsik altal kipufogott gazt es a levegoben terjedo betegsegeket. Ezert foleg fiatalokat, illetve kozepkoruakat latni az utcan, oreget csak elszorva.

Regi autok - avagy Myanmar a szepseget lassan elvesztheti

Mint ahogy feljebb mar emlitettem az autok altal kibocsajtott karos gazok nagyon nagy mennyisegeben valo terjedeset, most folytatnam ezt a gondolatomat.

Szoval, hogy ertheto legyen a tortenet: ezelott kb masfel evvel meg nem igazan voltak Myanmarban autok, csak biciklik es par motor. Am amikor bevezettek azt, hogy konnyen lehet behozni autokat akkor sok ember gyorsan vett egy autot, olyat, amilyenre eppen telt nekik (lehasznalt, foleg Japanbol beimportalt autok), de sajnos kicsit eltulozta ezt a nep.

70%-ban olyan autok vannak az orszagban amit esetleg nalunk Europaban egy kotelezo vizsgalaton at sem engednek. Hihetetlenul regi autok. 30evesek korulbelul es az utak tele vannak ezekkel ugy, hogy egymast erik. Es ez nagyon nem passzol azzal ami itt szepiti a varost. Rengeteg palmafa, konnyezopalma palantak az utszelen es sok mas zold novenyzet ami a tropusi eghajlatra jellemzo. Sajnos ezeket nem lehet elvezni mivel az autok mergezo kipufugogaza lassan kiirtja ezt, na meg az autok altal felvert por. Kisse nehez igy ezt a szepseget valoban szepnek latni. Hisz a zold helyett szurket latunk sok helyen.

Es akkor azt meg nem is emlitettuk meg, hogy az egyetlen tomegkozlekedesi eszkoz - a busz. Nagyon lehasznalt, nagyon rossz allapotu, nagyon koszosz es nagyon regi, II. vilaghaborus roncsok. Szornyu!

A masik dolog ami csufitja Yangont (de idovel jobb lesz): az epuletek 80%-a az esos, paras, nedves levegotol peneszednek. Valik fel a vakolat, feketednek az epuletek es mivel regi tervek alapjan vannak felepitve, vagyis: regi ablak es regi ajto es regi stilusu minden, igy hat nem valami szep latvany, de idovel biztos modernizalodnak, olyan anyagokkal epitkeznek majd ami nehezebben megy tonkre ilyen idojarasi viszonyok kozott.

Kozlekedes Yangonban

Amint azt mar meseltem egy korabbi bejegyzesben, sok biciklis es sok autos van. Nezzunk most a dolgok "aprobetus" reszere!

Szoval. A buszt vagy teherautot nem ugy kell elkepzelni, hogy van egy sofor es vannak az utasok. Nem-nem! Itt mas a szokas. A buszban legalabb 2en vannak segitok a sofornek. Az egyik elol csimpaszkodik vagy hajol ki az ablakon, a masik meg az auto hatso reszen csung le valahonnan es mindez azert, hogy segitsek a sofort. Ugy kell elkepzelni mint egy beszelo visszapillanto tukrot.

A hatso ordit ha elozni akarjak epp a sajat autojukat, az elso meg kijebb hajol es nezi, hogy elozhet-e, nem-e jon valami szembol. Kicsit furanak hangzik - de az is. Mindez javareszt azert van, mert az autok tobbsege jobbkormanyos, mikozben a kozlekedes is jobboldali. Ezert nehezen latjak be az utat egy elozesnel vagy ha csak ugy, hogy ha kijebb huznak vezetes kozben.

Ezen kivul rengeteget dudalnak, csak mint figyelemfelkeltes, es ebbol tudja az utszeli gyalogos, biciklis vagy autos, hogy ne terjen az ut kozepere hirtelen hanem vigyazzon mert jon valami a hatuknal (meg kell jegyezni, hogy a hatas altalaban nem 100%-os).

Sotetben tiszta K.O van... Az utak nincsenek kivilagitva. Ha pedig igen, az inkabb olyan mintha nem is lenne. Szoval este annyit lehet hallani, hogy dudalnak, ordibalnak (a sofornek segitenek), latni viszont szinte semmi. Kesz eletveszely!

Ami nekem tetszik itt, ebben a varosban, hogy nincs az a menozes mint mas nagy orszagokban, illetve nalunk, Romaniaban.
Az itteni gyerekek nem iTabot kapnak 8. szuletesnapjukra, hanem egyutt vannak az utcabol a barataikkal es majszolgatnak kulonbozo gyumolcsoket. Nem azzal tesznek szert baratsagokra, hogy bejelolik egymast Facebook-on, hanem egyszeruen megosszak a bambusz-focilabdajukat a tobbi gyerekkel. Mindez azon keves elonyok koze tartozik, amit a katonai diktatura hozott magaval. Szinte semmi nem volt engedelyezve az orszagban: internet, nemzetkozi hircsatornak, melyek csak par eve elerhetoek (ami egyszerre minden modernnek, ujnak, jonak, es ugyanakkor minden rossznak a forrasa). Egyszoval nem interneten nottek es nonek fel a fiatalok. Mindezt tapasztalat alapjan mondom, amit nap mint nap latok: az emberek nem szegenyek, de nelkuloznek es ha van is penzuk, nem sok, azt nem internet elofizetesre fogjak kolteni, hanem a mindennapi szuksegleteik kielegitesere.

Helyi erdekessegek

• Atkelni egy forgalmasabb uton gyalogoskent? Emlekszik meg valaki a Frogger ( http://en.wikipedia.org/wiki/Frogger) cimu jatekra? Na igen, megkozelitoleg igy kell elkepzelni - avagy aki elve atjut az ut tuloldalara, kap egy kockacukrot.
  Sajnos ezt a valosagban megelni nem ilyen vicces, igazi eletveszelyes eroproba atkelni az ut egyik oldalarol a masikra, az autok kozt alig centik vannak, egymast erik a sorok, es a gyalogosokkal senki nem foglalkozik. Meg zebran sem.

• Yangon-ban kozlekedve neha kepzeletunk konnyen szarnyra kaphat: felrefordulva egy autot latunk mellettunk, felig lehuzott ablak, az auto oldala voros verfoltokkal telespriccelve... Nem, nem guillotine - es meg csak nem is ver.
  A helyi lakosok kedvenc ragnivaloja, a betel a ludas eme kellemes latvanyban - na meg az emberek nemtorodomsege es a higienia iranti igenyek teljes hianya. Az emberek vezetes kozben (is) betelt ragnak, majd a voroses-barna, nyallal keveredett egyveleget szepen kikopik az ablakon (egyesek kinyitjak az ajtot, kikopnek, majd visszazarjak).

• Teny es tapasztalat: Mianmarban akar a legaprobb munkahoz is  minel tobb embert akarnak felhasznalni. Es igyekeznek elkerulni a gepesitest. Mondok par peldat:
   - Bementem egy telefonuzletbe, ahol minden mozdulatomat 4 (negy!) seged kovette, ott vannak folyton az ember nyomaban. Ha a bal labommal arrebblepek, ok is mozdulnak. Igazabol eleg zavaro is, mert mozogni is nehez toluk.
   - Hidepites: a sok tonna homokos kavics hajon erkezik. Kikot. Emberek szazai kigyoznak egy keskeny pallon es hordjak ki a partra a fejukon egy vederbe az anyagot. Zero automatizalas.
   - Ha egy keresztezodest rendor iranyit, akkor legalabb 5-10. Es nem akarok belemenni az ismert viccekbe a rendorokkel kapcsolatban, de teny, hogy tomegesen ellepik a keresztezodest, hogy eloremozditsak a megfelelo kozlekedest nagyobb dugok illetve munkalatok eseten.

• Sosincs olyan, hogy "tele":
   - Minden buszra felfer meg par ember. Hiaba van mar annyira tele, hogy lognak rola (ez teljesen megszokott es mindennapi latvany), amikor megall, meg fel-felszall par ember.
   - Akar egy kicsi utcarol, akor egy soksavos foutrol beszelunk, biztos, hogy ket sav koze meg elkezdenek bemaszni autosok, ezzel ujabb savot letrehozva. Igy minden ut 1-tol n-savig terjetsztheto ki.
   - Mindenhol tele van biciklisekkel. Sok biciklivel. Ugyanugy egyszemelyessel, mint tobbszemelyessel (bicikli-taxik). Azzal a kulonbseggel, hogy gyakran az egyszemelyes biciklin is 2-3 ember ul. Sot, menet kozben is fel tudnak ugrani a biciklire (a hatso csomagtartora) es ezt akar a forgalom kozepen is kepesek vegrehajtani, szemrebbenes nelkul.

• Az autok a sajat savjaikon mennek, illetve a "kiterjesztett" savokon, amelyek ugyebar mindig tovabb bovithetoek meg. Ezen kivul minden uresen marado reszbe kepzeljunk el egy-egy biciklist. Ugyanis nem mindenki szandekszik az ut szelen menni biciklivel, ahogy azt megszokhattuk, hanem sokszor az ut kozepen vagy a savok kozott kozlekednek, illetve savot vagy oldalt valtanak nagyjabol minden bebiztositas/korulnezes nelkul.
  Emellett a soforoknek oda kell figyelniuk a savok koze beragadt, az uton atkelni szandekozo ongyilkos-jeloltekre is, ami foleg elozeskor jelenthet problemat, arrol nem is beszelve, hogy a kozlekedes jobb oldalon tortenik, viszont az autok nem bal-, hanem jobbkormanyosak.
  Igen, kaosz. Viszont erdekes, hogy bar mindenki (a soforok) erosen nyomul, nehogy elveszitse a nehezen megszerzett helyet, senki nem ideges. Dudalni is figyelemfelkeltesbol dudalnak csak, nem idegessegbol.

• Egy masik emlitesremelto furcsasag nekunk, viszont a helyi embereknek termeszetes dolog. A dugoban allo autok kozott emberek jarkalnak (mar ahol van hely) es a magtol, mogyorotol, viztol, beteltol kezdve egeszen a fott tojasig es furjtojasig mindent arulnak amit ragcsalni lehet. Ezek kozul talan inkabb a tojas es a furjtojas ami fura, hiszen a napon van egesz nap a kosarka tojas, de tegyuk fel, hogy a tojasok nem romlanak meg es nincs semmi bajuk (nehezen hiszem) de akkor meg az a furcsa, hogy az autosorok kozott aruljak es a soforok gyakran veszik, majd pedig megpucoljak az autoban, a tojashejat kidobjak az ablakon, aztan joizuen elfogyasztjak a zold lampara varva. Azert nem semmi egy dolog.

Elet Yangonban

Hihetetlen, hogy egy ilyen orszagba csoppentunk ahol telleg nap mint nap szemtanui lehetunk annak, hogy az egyszeru emberek hogyan boldogulnak es veluk parhuzamosan latjuk a gazdagok sokkal masabb eletet.

Meselek kicsit de elotte elszeretnem mondani, hogy bar a blogomban talalhato kepek magukert beszelnek, ennek ellenere az emberek nagyon torekednek es igyekeznek a fejlodesben, utakat bovitenek, hidakat epitenek. Szorgalmasan dolgoznak csak hosszadalmasnak igerkezik ez a fejlodes - az emberek a munka nagy reszet puszta kezzel vegzik, tavolrol nezve latszik, ahogy a munkasok menetelnek egymas utan, mint a szorgos hangyak, mindenkinek a kezeben egy adag homok vagy valamilyen epitoanyag. A ketkezi munka a legjellemzobb egyelonre, na meg az, hogy nagyon sok munkast alkalmaznak mindenhez. Talan pont igy probaljak fenntartani az egyensulyt, talan akarattal probaljak elkerulni a modern kor "gepesiteset" es biztositani az emberek foglalkoztatottsagat.

Vannak a szegeny emberek, akik sajat kezuleg epitett bambusz hazikoban laknak (ki tudja hanyan). Egyetlen elfoglaltsaguk van: az ut menten arulnak sajat termesztesu gyumolcsoket es helyben sutott kulonbozo helyi eteleket vagy pedig eladokent arulnak, ugyancsak gyumolcsot, vizet es egyeb dolgokat. Ezek mellet vannak emberek, akik a dugoban araszolo autok kozt kinalgatnak ropogtatnivalot es friss vizet

Nagyon sok embernek van biciklije, mivel nem mindenki engedheti meg, hogy taxizzon vagy egyszeruen biciklivel hamarab eljut oda ahova szeretne. Ezen kivul nagyon sokan jarnak busszal is, de itt nem olyasfelet kell elkepzelni, mint amihez mi, europai nepek hozza vagyunk szokva, hanem szinte okori, nagyon rossz allapotu, koszos es vegtelenul sokat szennyezo autobuszokat, amelyek olcsok es mindig maximalisan tele vannak utassal.

Gyakran van dugo, es olyankor elofordul, hogy 10 percig allnak az autok, mintha az ido is megallt volna. Senki sem halad.

Ezzel szemben mint mindenhol, vannak itt is gazdagabb emberek, akiknek ceguk van vagy pedig jobb munkahelyuk. Ezek nagy resze vagy kolcsonzott autoval jar (legkondicionalt persze) amihez sofor is jar, vagy taxival.

Azon kivul vannak olyan emberek, akik az utcan setalnak a gyumolcsokkel es ugy aruljak:

Pillanatkepek a Yangoni kozlekedesbol:

Egy video Yangon egyik kulvarosi utcajabol:

A video es a kepek sajat keszitesuek.

Latogatas a Shwedagon Pagodaba

2013 Januar 19

Egy rovid bevezeto:

Az aranypagoda a legszentebb buddhista emlékhely. A Shwedagon pagoda valóban az ország éke. A trópusi országban a monszun kivételével egész nap süt a nap, s a hatalmas arany pagoda ragyog a napban. Napközben arany színben, napfelkeltekor és naplementekor pedig narancsosan ragyog, misztikus hangulatot teremtve körülötte. Szó szerint véve is az ország éke, ugyanis óriási mennyiségű drágakőt halmoztak fel benne. Az alsó részébe 8688 aranytömb van, a felső részében még 13.153! A pagoda tetejében, mely szabad szemmel részleteiben már nem látható 5448 gyémántdarab, 2317 rubin, zafír, és más drágakő, 1065 arany csengettyű van. A pagoda csúcsán pedig egy 76 karátos ökölnyi gyémánt van, mely egy bizonyos szentélyből nézve, a látók számára fényeket szór.

A látogatóknak belépés előtt le kell vetniük a cipőjüket, és az első lépcsőn hagyni. A sztupát a burmaiak az órajárással megegyezően járják körbe. Hitük szerint születése napja meghatározza az ember sorsát, de nem 7, hanem 8 napot különböztetnek meg úgy, hogy a szerdát kettéosztják – déli 12 óra a választóvonal. Egy-egy állat jelképezi a napokat, és minden nap szülöttjei egy-egy Buddha képmás előtt is tiszteleghetnek – virágot és imazászlót hoznak, vizet öntenek a képmásra, és imába foglalják kívánságaikat.

Sajat elmenyeim a latogatasrol:

Elso dolog ami tortent velem amikor be akartunk menni a Pagodaba, hogy ram adtak egy Longyit. Ez egy hosszu szoknya, ferfiak is hasznaljak. A melegben ez elviselhetobb mint a nadrag, es megfeleloen el is takarja a fedetlen testreszeket. A bejaratnal a szoknyam hosszusagaval volt a problemajuk, pedig igazan igyekeztem terdig ero szoknyat felvenni. Ugy latszik az nem volt eleg. Na de nem volt annyira rossz az a Longyi. Belekostolhattam picit az o divatjukba.

Mivel a bejaratnal le kellet venni a cipoinket, ezert mezitlab voltunk bent, ami neha kellemetlen volt, mert az eros napsutestol a kolapok felmelegedtek es egettek a talpunkat.

Sokan bamultak minket mosolyogva, es neha- neha meg ossze is sugtak a hatunk mogott. Ez nem rosszindulatbol volt, hanem mert nem sok turista jar meg ebben az orszagban es uj nekik ha feher embert latnak. Sajat tapasztalatombol mondom, hogy megeshet, hogy ha feher embert latnak akkor oda mennek hozza es megkerik, hogy csinaljanak egy kozos kepet. Velem is megtortent, nem is egyszer - ami szerintem egy kedves gesztus a reszukrol, es szivesen tettem eleget a keresuknek.

A pagoda-latogatas hosszu ido. Mindent erdemes nagyon jol szemugyrevenni. Nem mindennapi latvany ami a szemunk ele tarul: rengeteg kulonleges epulet, Buddha szobrok szaza, a diszitesek es latni azt, hogy naphosszat imadkoznak Buddhazhoz, csendben, tokeletes nyugalomban - kulonleges erzes.

A blogomban talalhato kepek es videok sajat keszitesuek.

Egy video a Shwedagon Pagodabol, ami egy kicsit mas ralatast nyujt e gyonyoru szent helyre, mint amit a kepek adnak vissza:

Egy ejszaka Bangkokban

2013 Januar 14

Eszembe jut par film cime ami jellemezheti Bangkokot. Nem gondolok most semmi rosszra:
- Fuss, ha kedves az eleted!
- Csak sex es mas semmi!
- A szomszed fuje mindig zoldebb

Bangkok nagyon erdekes varos. Az emberek nyuzsognek, az autosok es a motorosok szintugy. A gyalogosok es a biciklisek az utakon (nyugodtan kimondhatom) neha ugy erezhetik magukat mintha egy tulelo showban lennenek.

Az elso legfontosabb szabaly:  mindig, minden korulmenyek kozott ALKUDJ! Barhol, barmikor!
Sok helyen (bar inkabb a piacokon) sokszor a rendes ar feleig le lehet alkudni az arut!
Ha taxival akarsz kozlekedni, akkor a soforrel azelott uzletelj mielott beulnel hozza!

Bangkokban van egy ugy nevezett "Ejszakai piac". Itt vasarolhato ruha, cipok, kulonbozo kiegeszitok, szuvenirek es kis mennyisegben etel is.

Am van egy masik oldala is ennek az Ejszakai piacnak ahol egymast kovetik a pub-szerusegek, ahol fiatal lanyok szorakoztato "ping-pong" musorral keszulnek az oda latogato uriembereknek es turistaknak. Kulonbozo nevu, es tartalmu a musoruk. Akik parban latogatnak esetleg el Bangkok ezen utcaira, ajanlom, hogy vigyazzanak a parjaikra, mert a szolgaltato, aki kint ajanlgatja a lanyok musorait elegge "karöltő".

Nappal egy szep helyre sikerult el latogatnunk: Wat Pho- ba.

Rengeteg imadkozo ember es meg annal tobb Buddha szobor, kulonbozo szep, erdekes, kidolgozott epuletek hada tarult a szemunk ele.
Itt talalhato a hires "Fekvo Buddha" szobor, ami arannyal van bevonva, 46 meter hosszu es 15 meter magas. Ez a legnagyobb Buddha abrazolas. De ez a szobor csak 1 az ott talalhato tobb 1000 kozul.

Egy masik nagy elmenyunk az volt, amikor orakat setaltunk a Kinai negyedben.
A diszitesek, a hangulat, az emberek: mintha csak Kinaban lettunk volna.

Minden ami a kinaiakat jellemzi, az ott jelen volt: szines lampionok, az utcan keszitett kulonbozo etelek, a halak es gyumolcsok arulasa, az utcakon meggyujtott illatosito palcikak, es mindez oriasi mennyisegben osszezsufolva aranylag szuk helyen.

A kepek sajat keszitesuek.